Sziasztok! :)

Tegnap azon agyaltam, hogy milyen újdonságot tudnék nektek hozni, és támadt is egy ötletem: el szeretnék indítani egy olyan rovatot a blogon, amikor ilyen kis 1 oldalas, könnyen elkészíthető recepteket szerkesztek meg Photoshopban, amiket könnyen ki is lehet nyomtatni.

A recept forrása: Theresa Carle-Sanders: Outlander Kitchen c. könyve.

Remélem tetszik nektek az ötlet! :)

Sometimes we never get started
No one will give you a wake-up call
Sometimes the hours are wasted
No one will give you a wake-up call

Enjoy! ;)

Sziasztok! :)

Fanni oldalán találkoztam ezzel a kihívással, ami rögtön meg is tetszett, ezért úgy gondoltam, hogy a mai bejegyzésben ki is töltöm.

1. I. Ferdinánd (1503-1564): Az ő neve Magyarország három részre szakadásához (is) köthető. Azt már kevesebben tudják, hogy hosszú évekig használt közigazgatási rendszert hozott létre. Talán ez a „legszárazabb” tananyag vele kapcsolatban. Tehát MELYIK A LEGUNALMASABB KÖNYV, AMIT EDDIG OLVASTÁL?

Az a baj, hogy rögtön két könyv is eszembe jutott, nem tudok választani. Egyrészt Katona József: Bánk bán című könyvét kínkeservesen olvastam el, ami egyébként Voltaire Candide-jára is igaz, másrészt lehet, hogy nem utálnám ezeket a könyveket ennyire, ha mondjuk önszántamból olvastam volna el és nem határidőre, kötelezőként.

2. II. Miksa (1527-1576): „Kakukktojás” volt a családon belül, protestáns nézeteket vallott, és igazi művészlélek volt. Nem igazán tudott megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak. Sokszor ingatag volt a véleményét illetően. MELYIK AZ A KÖNYV, AMINEK MEGÍTÉLÉSÉBEN BIZONYTALAN VAGY?

Az Outlander 2. részét, a Szitakötő borostyánbant sokszor le se tudtam tenni, viszont jócskán volt olyan része is, amit sajnos untam. Nemrég készítettem erről bejegyzést is, ha érdekel titeket, akkor görgessetek lejjebb! :)

3. Mátyás (1557-1619): Nagyon későn nősült meg, ötven felett, szóval nem siette el a dolgokat. MELYIK AZ A KÖNYV, AMINEK AZ OLVASÁSÁT RÉGÓTA HALOGATOD?

Lev Tolsztoj: Háború és béke c. kötetét már évek óta el szeretném olvasni, de még halogatom, egyrészt azért, mert majd a saját példányomat szeretném a kezembe venni, mivel félek, hogy a könyvtárit nem fejezném be határidőre.

4. I. Lipót (1640-1705): Egy ideig sikerült abszolút uralkodóként érvényesülnie a Magyar Királyságban, noha íratlan alkotmányunk ezt tiltotta. MELYIK AZ UTOLSÓ HÁROM HÓNAPBÓL AZ A KÖNYV, AMI A KEDVENCED, VAGYIS „MINDENT VISZ”?

Marissa Meyer: Cinder című könyve, amit nagyon gyorsan elolvastam, mert hihetetlenül élveztem. Kellemes csalódás volt.

Sziasztok! :)

Nemrégiben láttam egy filmet Blake Lively és Michael Huisman főszereplésével, ami engem igazán elvarázsolt, így érdemesnek tartottam arra, hogy bejegyzést írjak róla. Az alábbi beágyazott videóban meg is tekinthetitek az előzetesét, hátha felkelti az érdeklődéseteket.

A történet alapjában véve egy fikció, ami arról szól, hogy a főszereplő lány egy baleset következtében nem öregszik tovább, aminek következtében állandóan költöznie kell, hiszen egy idő után feltűnik az embereknek, hogy az évek során egy kicsit sem idősödött. Majd megismerkedik egy férfival, aki teljesen megváltoztatja az életét...

Az Adaline varázslatos élete számomra egy nagyon kellemes élmény volt, már csak azt bánom, hogy nem nyáron néztem, mert utána biztosan kimentem volna csillagokat nézni. Nem tudom, miért, valahogy olyan hangulatba hozza az embert :D

(Vigyázat, cselekményleírást tartalmaz!)
A nagyszabású regényfolyam második része, amely ismét visszarepít bennünket az időben a XVIII. századi Skócia drámai és szenvedélyes eseményei közé…

Claire Randall húsz éven keresztül megőrizte a titkait. De most felnőtt lányával együtt visszatér Skócia fenséges, ködfátyolba burkolózó hegyei közé. Claire itt szeretné elmondani a lányának az igazságot egy fontos dologgal kapcsolatban, amely éppen olyan megdöbbentő, mint ami mögötte van: az ősöreg kőkör rejtélye; az idő korlátain átívelő szerelem; és James Fraser, a skót harcos, akinek lovagiassága egykor ott tartotta Claire-t a férfi évszázadának veszedelmei között, a saját korába való visszatérés helyett.

Amennyiben még nem olvastátok az első részt, akkor azt javaslom, hogy inkább ezen az értékelésen görgessetek át, mert lehet, hogy spoilereket tartalmazhat számotokra.

Több okból is szerettem volna megírni ezt a "kritikát": egyrészt azért, mert már régen volt, és ez a könyv alkalmasnak tűnt arra, hogy írjak róla; másrészt pedig azért, mert bármennyire is szerettem volna imádni ezt a kötetet, mégis vegyes érzéseim voltak az elolvasása után.

De kezdjük a pozitív gondolatokkal: Diana Gabaldon fantasztikus írói képessége még mindig lenyűgöz, egyszerűen eszméletlen, ahogy ez a nő a különböző eseményeket, helyszíneket és karaktereket leírja. A Skóciában játszódó jelenetekért most is odavoltam, csakúgy, mint az előző kötetnél, viszont itt sajnos meg kell említenem azt, hogy a Franciaországban játszódó eseményeket nagyon untam és kifejezetten vontatottnak találtam. Amíg az első rész 905 oldala szinte meg sem kottyant, a második könyv 990 oldala igencsak kifogott rajtam. Legfőképpen azért, mert a könyv háromnegyede a francia szálakra fókuszál, ami tele van cselszövésekkel és politikával, ami valahogy nem az én világom. Sokszor úgy éreztem, hogy ez a könyv sokkal jobb lett volna, ha nem húzta volna el így az írónő :/ Az utolsó 100 oldal viszont olyan meglepő fordulatokat tartogatott magában, hogy le a kalappal!

A TV-sorozat második évadába is belenéztem már, és azt kell, hogy mondjam, hogy arra is érvényes az, amit fent leírtam...Már alig várom, hogy végre Skóciába érjenek.

Összességében azt mondhatom el erről a könyvről, hogy sajnos nem tetszett annyira, mint az első rész, viszont a sztorit még mindig egyedinek és érdekesnek találom, ezért biztos, hogy a harmadik részt is elolvasom majd a jövőben. Remélem, hogy az már jobban fog tetszeni.

Értékelés: 5/4 pont

Tudjátok, hogy mit gondoltam egész végig, amikor ezt a könyvet olvastam? Hogy nem most, nyáron kellett volna a kezembe venni, hanem ősszel, hiszen valahogy mindig olyan "ősz-érzetem" lesz ettől a sorozattól. Ezzel csak én vagyok így? :)

Ti mit gondoltok erről a könyvről?